Idén 6 ember csatlakozott a céghez. Hat ízben integráltunk új embert az IV-be, melyből az első két találkozásnál a mélyvízhez nem kínáltunk kapaszkodót. Találd fel magad, és kérdezz, ha elakadtál - tanácsoltam a pislogó újoncnak, és elégedetten gondoltam arra, hogy ha az első három hónapot jól veszi, akkor proaktív emberrel gazdagodtunk.
Egy fél év múltán előbb viccesen, majd kevésbé viccesen felvetődött, hogy milyen jó lett volna, ha több segítséget kaptak volna az érkezéskor. Az újabb három ember fogadását érdemes lenne tudatosabban csinálni. Úgy döntöttünk, hogy segítséget kérünk Watsonéktól. Elmentünk hát hatan egy coaching napra, hogy pszichodráma módszerekkel ránézzünk az on-boarding folyamatra.
A napot laza kávézással és a világ legfinomabb mákosrétesével kezdtem, így könnyebb volt feldolgoznom a sokkot, hogy a jelen lévő multis közegben mennyire artikulált kérdés a csapat és a vezető fogalma. A nagyvállalatok hierarchikus szerveződése más gondolkodással jár együtt, mint amit a kiscégben megszoktam. Nem tudtam azonosulni azzal, hogy miért kell ezt ennyire hangsúlyozni, idegesített, hogy felállították a vezetőket, hogy megtapsolják őket. Elidegenítő élmény volt számomra, melyet nem oldott az érzelmeket eljátszó playback színház játéka sem.
Aztán leültünk végre a coach-csal, aki szemmel láthatóan tudta a dolgát. Jól egyensúlyozott a motiválás és a határtartás érzékeny mezsgyéjén. Arra biztatott, hogy formáljuk meg a jelenlévő emberekből a saját kapcsolódásunkat a céghez. Lépésről lépésre haladtunk, minden gesztusnak, minden beállásnak megvolt a helye és szerepe.
Olyan szobrok jöttek létre, melyeket a mai napig élesen őrzök az emlékezetemben.
Aztán egy második játékban az on-boarding folyamatot ábrázoltuk egy időtengelyen a bevonzástól az érkezésig. Elképedtem azon, hogy milyen részletgazdag képet kaptunk az integrációról. Világosan látszott az is, hogy mely pontokon érdemes már korán impulzust adni, és hogy mire kellene figyelnünk a továbbiakban. Azt már korábban is tudatosítottam, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket a nulladik napon biztosítani kell a zökkenőmentes kezdéshez. Bár volt erről elképzelésem, az érzelmi töltet hiányzott ahhoz, hogy tényleg odafigyeljek arra, hogy az új érkező időben megkaphasson minden információt az önálló munkavégzéshez. Ami nekem egy apró részlet, az komoly hatás az újdonsült kollégának.
Ott álltunk élő szoborként, aztán elhangzott a mondat: “Szia! Itt van a feltelepített géped, ő itt Dezső, ha bármi elakadásod van, fordulj hozzá, ő fog segíteni a beilleszkedésben.” Egyszerű megfogalmazás, semmi meglepő nincs benne, mégis ott, akkor, a felépített helyzetben nagyon belém égett, hogy mekkora jelentősége van egy ilyen trivialitásnak.
A drámás foglalkozások után újraszervezett körökben számoltunk be arról, hogy milyen volt a nap, és milyen tapasztalattal távozunk. Ahogy kitágult a kör, és újra a nagycéges milliőbe kerültem, zavarba jöttem ismét. Röpködtek a súlyos mondatok, a nagy következtetések, én meg közben arra gondoltam, hogy önámítás lenne azt gondolni, hogy három óra foglalkozás mély változást tudna eredményezni a saját, vagy a cégünk életében. Nem is ezért jöttünk, ennél sokkal szerényebb célt fogalmaztunk meg magunknak: azért vagyunk itt hatan, hogy újragondoljuk az on-boarding folyamatunkat.
A csoportos foglalkozás ennél sokkal többet nyújtott: a drámázás során átélt érzelmeknek átütő ereje volt abban, hogy a következő három belépő munkatársnál odafigyeljünk a részletekre.
Most, hogy megkaptuk az impulzust az új emberek integrációjához, felmerül a kérdés, hogy mi fogja fenntartani ezt a törekvést. Honnan jön majd az energia, hogy legyen fókusz a következő években is az új emberek fogadásához?
A hagyományos cégmodellben egyszerűen megnevezhetnénk a szerepkört, ezt betöltené valaki, és ha nem végzi rendesen a dolgát, akkor, szembesítenénk a hiányosságokkal. Ez egy működő modell, de mi nem ezt az utat követjük. Azokkal a témákkal foglalkozunk, ahol energia van, ahol a feszültség, vagy éppen a flow diktálja a fenntartást. Ebben az esetben az impulzust azok a kollégák tudják biztosítani, akik frissen léptek be a cégbe. Nekik még élő az a tapasztalat, hogy milyen volt újoncként keresni a kapcsolódásokat, rajzolni a fogalmi térképet az üres lapra.
Oszd meg ismerőseiddel!
