Iro­da vagy ho­meof­fi­ce?

Nyár végén az volt az érzésem, mintha másfél éve behúztuk volna a kéziféket, amit nemcsak hogy ki kell most engedni, de a gázpedálra is jól rá kell lépni, hogy az eddig visszatartott ambíciók, a biztonságba való befordulásból kijövő emberek rátaláljanak ismét a céljaikra, energiáikra. Tudják megélni ismét, hogy itt van változás, van fejlődés.

Árpád úti iroda szétverve

Négy hónapja történt, hogy váratlanul felajánlották, hogy elköltözhetünk a kétszáznegyven négyzetméretes irodából, mert van ki átvegye azt tőlünk. A tereink bővítésére épp 2019 végén került sor. Alig kezdtük el használni az újonnan kialakított részeket, egyik napról a másikra jóformán teljes home officera álltunk át. Ezt követően közel másfél éven át max 4-5 ember lézengett a nagy terekben, és a felmérések alapján az látszott, valószínüleg jó darabig nem lesz olyan intenzív az irodai jelenlét, mint a két évvel korábban. Úgy döntöttünk, hogy lépünk. 

Felmerült, hogy drasztikusan csökkentjük a méreteket, és egy időre 50-60 nm-es irodát bérelünk, de a csapat végül leszavazta a kezdeményezést bízva abban, hogy ha nem is a régi intenzitással, de ismét be fogunk járni, ha kialakul a védettség, és nem tartunk már a járványtól. 

Végül egy, a korábbinál csak némileg kisebb irodára, de egy régóta tervezett belvárosi helyszínre esett a választás, melyet a nyár folyamán többnyire sikerült is belaknunk. Szeptemberre jutottunk oda, hogy  a csapat jelentős része elkezdett többé-kevésbé rendszeresen bejárni. 

Ekkorra, másfél év online munka után már érezhetővé vált, oly mértékben lazult a közösség, hogy azt sok-sok élő találkozással lehet ismét visszaépíteni. Két olyan új kollégánk is van, akit úgy vettünk fel, hogy hónapokig nem találkoztunk velük. 

Olaf a létrán

A gesztusok ereje

Az új irodában is a tipikus teakonyha helyett nagy konyhánk van, ahol le tudunk ülni közösen kajálni, kávézni, beszélgetni. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan terek, amik teret adnak az emberek közötti apró, a kapcsolódásokat ugyanakkor intenzíven építő, mindennapi interakcióknak.

Ma már hálózatelméleti közhely, hogy a közösségeket a gyenge kapcsolódások stabilizálják. Minél több kis interakció jön létre minél több csomópont (ember) között, annál stabilabb lesz a hálózat/közösség. Az élő találkozások jóval több árnyalatot képesek közvetíteni az emberek között, így nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy gördülékeny együttműködés legyen a csapatban. Egy közös térben sok-sok apró interakció jön létre, melynek következtében hatékonyabban megérthetjük egymást, így aztán a közös munkavégzés során jelentkező feszültségek is könnyebben feloldódnak.

Az elmúlt másfél év nagy kihívása éppen az volt, hogy miként tudjuk kompenzálni az élő kontakt hiányát az online kommunikáció segítségével. Világos volt az első perctől kezdve, hogy bármilyen hatékony stratégiát is dolgozunk ki az online kommunikációra, soha nem lesz olyan eredményes a kapcsolódás, mint élőben

Intenzíven használtuk a Slacket: minden projektnek van egy dedikált csatornája, ezenfelül van egy általános csevegő, egy köszönöm és egy zaj (noise) csatorna is, ahol megy az ökörködés. A sok online meeting inkább lemeríti az embert, mint feltölti, ezért amennyire csak lehet, igyekeztünk ezeket visszaszorítani. Így aztán az emberek közötti interakciók gyakorisága gyérült, és ez lassan, alattomos módon szívta le a közösség energiáit

Müllerék

A piramis alján

Válság időszak alatt a Maslow piramis alsó regisztere lesz aktívabb, az önmegvalósító emberek is kevesebb kockázatot vállalnak, fontosabb a biztonság a karriernél. 

Más közösségben dolgozó emberekkel beszélgetve, az körvonalazódott bennem, hogy azok a csapatok tudták átvészelni ezt az időszakot, ahol megvolt az az anyagi biztonság és közösségi bizalmi szint (bizalmi tőke), amire lehetett támaszkodni.

A válság összetartó ereje

Ugyanakkor sok esetben az erős kapcsolatok tovább erősödtek. Sokunknak volt veszteségélménye ebben az időszakban, közeli hozzátartozókat vesztettünk el. Összezárást és összetartozást tapasztalhattam meg a közösségben.

A második hullám után mindenkivel beszéltem személyesen, hogy felmérjem, ki hogyan van egy év távmunka után. A legtöbb ember azt emelte ki, hogy nagyon fontos volt számára a biztonság, amit a cég nyújtott. Közösségileg és anyagilag. 

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nem kellett megvágjuk a fizetéseket, a működésünk és az anyagi stabilitásunk nem sérült.

Igyekeztünk a tágabb környezetünk felé is lojalitást mutatni, azaz a nehéz helyzetbe került ügyfeleinket segítettük azzal, hogy felkínáltunk különböző támogatási lehetőségeket, fenntartottuk a szolgáltatást, akár csökkentett áron is.

Nyár végén az volt az érzésem, mintha másfél éve behúztuk volna a kéziféket, amit nemcsak hogy ki kell most engedni, de a gázpedálra is jól rá kell lépni, hogy az eddig visszatartott ambíciók, a biztonságba való befordulásból kijövő emberek rátaláljanak ismét a céljaikra, energiáikra. Tudjuk megélni ismét, hogy van változás, van fejlődés.

Dreamjobs kávészünet

A Dreamjobs kávészünetben beszélgettünk minderről. A podcast elérhető Youtube-on, Spotify-on, fogadjátok szeretettel.

 

Irodalom

  1. Barabási Albert László: Behálózva
    Az első nemzetközi szinten elismert hálózatelméleteket népszerűsítő könyv. Barabási az internet hálójának tanulmányozásából kiindulva fejti ki az alapelveket: a skálafüggetlenséget, kisvilágiságot, gyenge kapcsolatokat.
  2. Csermely Péter: A gyenge kapcsolatok stabilizálják a komplex rendszereket
    Amikor először olvastam Csermely könyvét, már túl voltam Barabási korszakalkotó művén. A rejtett hálózatok ereje átfogóbb, gondolatébresztőbb, és inkább szakmai, mint a Behálózva. Csermely alapos és merészen interdiszciplináris. A stresszfehérjéktől a pszichológiai hálózatokig a társadalmi jelenségeken át minden tudományágból mazsoláz, hogy ugyanazon törvényszerűségekre különböző kontextusokban világítson rá. A nagyívű gesztusokkal felrajzolt világkép a kritikusan szemlélő tudós számára túlságosan sokrétű ahhoz, hogy komolyan lehessen venni. Éppen ezért a szerző roppant leleményes módon szót ad alteregójának, Kekeckének is, ki minden eredeti gondolatcsírát kíméletlenül megkritizál. Néhány Csermely-féle sziporkázó elképzelés: az antigénéhség mint az immunháló zavarainak alapja, az eretnekség mint hálózati jelenség, a gyenge kapcsolatok mint a nyelv megújításának eszközei, a gyenge kapcsolatok és a transzcendencia, a társadalmi bizalom fontossága Magyarországon, stb.
  3. Mark Granovetter: A gyenge kötések ereje: A hálózatelmélet felülvizsgálata
  4. Robb Cross & Andrew Parker: The Hidden Power of Social Networks
    Könyv arról, hogy miként tedd hatékonyabbá céged belső hálózatait. A cégek legfontosabb értékét az alkalmazottak hálózata jelenti. A kiemelkedő egyéni teljesítmény mögött is gyakran a kiterjedt személyes kapcsolati hálózat áll.

 

Oszd meg ismerőseiddel!