

Ott ültünk tizen egy körben a Rambala csoportban. Kíváncsi voltam és nyugtalan. Kíváncsi voltam arra, hogy Éva milyen módon fogja átadni az erőszakmentes kommunikációban szerzett tapasztalatait. Nyugtalan voltam amiatt, hogy ismeretlenek között a bezárkózást fogom választani, mert nem vagyok biztonságban. Mert nem tudom, hogy mit mondhatok el úgy, hogy közben ne sérüljek. Úgy döntöttem elsősorban Évára fókuszálok majd, hogy elmélyülhessek abban, amiért jöttem.
1. A tanácsadó halála
Az első alkalom ennek szellemében telt. Kritikusan viszonyultam a csoporthoz, de befogadó voltam az új gondolatokkal szemben. A legerősebb mondat az volt, hogy tanácsot csak ügyvéd ellenjegyzésével és két tanú aláírásával vagyok hajlandó adni.
Emlékszem, milyen hasonló volt ehhez, amikor Gergő behozta az integratív döntéshozást a céges retrók facilitálásához, a tanácsadói hangok visszaszorultak, és beindult a kommunikáció a csoportban.
2. A düh mint lehetőség
A második alkalommal a dühvel foglalkoztunk. A közben eltelt három hét alatt kitöltöttem egy tucatnyi sablont. Azok a helyzetek, melyek elől korábban menekültem, most jó gyakorlóterepnek bizonyultak. Arra figyeltem, hogy pontosan leírjam a megfigyelésemet közvetlenül a feszültséges helyzet után, hogy utána abból kiindulva reflektálhassak az érzés-szükséglet párosra. Az EMK negyedik lépését, a kérést, a legtöbb esetben nehezen tudtam megfogalmazni. Örültem annak, hogy legalább az érzéseimhez közelebb kerültem. Olyan helyzetekben is energizált tudtam maradni, melyekből korábban inkább kiléptem.
A düh jelzése annak, hogy valami fontos történik. Sok éven át abban a hitben éltem, hogy kontrollálom a dühömet, ezért nem élem át. Aztán némi terápiás munka rávezetett arra, hogy nem erről van szó. Mesterien szőnyeg alá söpröm azokat a kellemetlen hatásokat, melyek dühöt válthatnának ki belőlem. Ezzel együtt a szükségletemet is háttérbe szorítom, aminek a legnyilvánvalóbb következménye az, hogy ezekben a helyzetekben nem kapcsolódom. A dühös állapotban lehetőségem van arra, hogy rátaláljak a mögöttes, elnyomott szükségletemre.
Aztán szó volt arról, hogy veszélyes empátiával viszonyulni valakihez, ha nem tudok magamért kiállni. Magamért akkor tudok kiállni, ha tisztában vagyok az érzéseimmel és szükségleteimmel. Ehhez nem árt tudni, hogy egyáltalán melyek az autentikus érzések és szükségletek. Béna dolog, de a mai napig használom ehhez az Éva által összeállított puskát, mert képtelen vagyok megjegyezni azt az EMK-ban használt 36 érzést és 56 szükségletet, mellyel számos helyzet leírható.
3. Mire mondok igent, amikor nemet mondok?
A harmadik alkalommal azzal foglalkoztunk, hogy miként mondhatok úgy nemet, hogy közben nem záródom be, és nem bántom meg a másikat.
Ha bennem bizonytalanság van, az könnyen agresszióként hat. Mire mondok igent, amikor nemet mondok? Ez volt az a nap, ami után a hideg hívások más tartalmat nyertek. A telemarketingesek nagyon értenek ahhoz, hogy miként kezeljék a visszautasítást. A legtöbbjük bámulatosan hatékony abban, hogy megtalálja a kapcsolódást a túloldallal. Ezt a képességet az elmúlt években nem vettem észre, így aztán nem is díjaztam. Valahányszor felhívott egy biztosítási ügynök, nyersen közöltem vele, hogy nem érdekel az ajánlata, és megkértem, hogy töröljön ki a listáról. Dühös voltam, hogy rabolja az időmet, és olyan terméket akar rám tukmálni, amire akkor és ott nincs szükségem.
A múlt héten történt, hogy egy ilyen hívás ebédszünetben talált rám, és végighallgattam a másik felet. Azt mondtam neki, hogy mihelyst több megtakarításunk lesz, releváns lesz a megkeresése. Jó hangulatban zártuk a beszélgetést, és közben csodáltam, hogy milyen hatékony eszközökkel próbált további részleteket megtudni a cég helyzetéről. Kapcsolódott, nem nyomult, és közben alkalmazta a még egy utolsó kérdés technikáját. Miközben ő ezzel volt elfoglalva, én arra figyeltem, hogy határozott legyek, de nem agresszív, úgy mondjak nemet, hogy annak okát a másik fél is értse. Jó hangulatban tettem le a telefont. Az elmúlt két évtizedben ez volt az első alkalom, hogy hideg hívás után jól éreztem magam.
4. A segítő szándék átka
A negyedik alkalom az empatikus kapcsolódásról szólt. Meglepett, hogy milyen szinten átalakult a megélésem a csoporttal kapcsolatosan. Biztonságban éreztem magam, nyugalommal, érdeklődéssel hallgattam a szituációs gyakorlatokat. Már nem a csoportvezető volt a kiemelten fontos, hanem a csoport maga. Nem az érdekelt elsősorban, hogy mi Éva módszere, hanem, hogy milyen közös válaszaink vannak helyzetekre. A megértés helyett a kapcsolódás került középpontba.
A nap legnagyobb leckéje a segítő szándék és a kontroll kapcsolata volt. Meglepően hangozhat, de Éva szerint az empatikus kapcsolódást leginkább a segítő szándék gátolja. Segítséget adni felső pozícióból lehet, elfogadni alsóból. A segítésnél a segítő erősödik, és a segített gyengül.
Valahányszor segíteni szeretnék valakinek, rendszerint energiához jutok, és a másik fél a legjobb esetben kap egy gondolatot, ami vagy segít neki, vagy nem, de szemmel láthatóan nem lesz energizáltabb. Az a segítő szándék, melyben a saját kompetenciáimat domborítom ki úgy, hogy közben elveszem a lehetőségét annak, hogy a segített fél megtalálja a saját válaszát az adott helyzetre, inkább rombol, mint épít. Valahányszor arra használom a befolyásomat, hogy “megszereljem az adott helyzetet”, a támogatásommal a környezetemet kontrollálom.
A Marshall Rosenberg által kidolgozott erőszakmentes kommunikációban való elmélyülés olyan, mint egy idegennyelv elsajátítása. Ahogy összeáll a szókincs, és kezdem érteni a nyelvtant, az a benyomásom támad, hogy a kapcsolódás új dimenziójára találok rá.
Rambala Éva egyike azon keveseknek Magyarországon, aki szakértője ennek a nyelvnek. A csoportfoglalkozásain mélyen megérintett az, ahogyan egy-egy hozott téma kapcsán felvette a másik fél pozícióját, és szerepjátékon keresztül rávilágított a mögöttes szükségletekre. Olyan minőségi kapcsolódást hozott létre a figyelmével az EMK nyelv használatával, ami inspirációt ad a további nyelvtanuláshoz.
Kapcsolódó hivatkozások
-
Rambala Éva hivatalos weboldala - http://rambala.hu
-
EMK Gyakorlófüzet - a képzés alatt raktam össze, ilyen struktúrában töltögetem ki a sablonjaimat.
-
Az erőszakmentes kommunikáció alapjai - Marshall Rosenberg előadása Nagy Zoltán fordításában - https://www.youtube.com/watch?v=g8dDDtjrrow
Oszd meg ismerőseiddel!