Mondhatnám, hogy már általános iskolában is tudtam, hogy ha nagy leszek, account manager leszek. Mondhatnám, hogy amikor a nagyszüleimmel beszélek, akkor sem kell minden alkalommal újra meg újra elmagyaráznom, hogy mit is dolgozom és még sose kellett elmondanom senkinek, hogy semmi közöm a könyveléshez. Meglepve mondjuk nem vagyok, mert tulajdonképpen én sem tudom, hogy hogy hívják azt, amit én csinálok.
Mondják a kollégák, hogy a fejlesztők élete sem könnyű ebből a szempontból, mert hiába drupal developer valaki, a beavatatlanok számára ő leginkább mégis az INFORMATIKUS, aki beállítja a nagyinál a wifi routert, aki az ismerősei elromlott laptopjaira „vet egy pillantást”, vagy neadjisten segít a szomszédnak kicserélni a kiürült patront a nyomtatóban.
Azonban első ránézésre, amikor bejön az irodába, világos, hogy nem neki kell felhívnia az ügyfelet, hogy megbeszéljék a következő demó időpontját, megcsinálnia a teljesítési igazolást, vagy ajánlatot összeállítania egy izgalmas új projektlehetőség megszerzéséért. A drupal developer kódol. Ott vannak az issue-i a JIRA-ban, jó esetben minden demónapon látja előre, hogy mivel fog foglalkozni a következő két hétben.
Amikor én kezdtem az Integral Visionben, azt gondoltam, hogy a feladatom elsősorban az ügyfelekkel való kapcsolattartás lesz, hogy „én képviselem az ügyfelet a cégben”. Amúgy a nagymamáknak ezt is szoktam mondani, hogy ügyfél-kapcsolattartó vagyok, levelekre válaszolok (ezekből havonta kb. 1500-1800-at kapok). Idővel azonban ez a feladat számtalan irányba bővült, jóformán a könyvelésen és a kódoláson kívül szinte mindenben részt veszek.
Talán amiatt, hogy sohasem dolgoztam nagy cégnél vagy multinál, nekem természetes, ha látom, hogy valamit meg kell oldani, akkor abban proaktívan részt veszek. Sok olyan helyzetben találtam már magam, amikor körbenézve, hogy vajon ezt a feladatot ki vállalhatná, arra jöttem rá, hogy … hát én.
Nem tudom, hogy ti már gondolkodtatok-e ezen, de rengeteg ilyen feladat adódik. Jönne egy új kolléga, bemenne-e valaki Kulcsival az interjúra. Persze. Lesz ez a GDPR dolog, valakinek meg kéne néznie, mi ez. Persze. Valaki vetítsen és facilitálja a standupokat. Persze. Kulcsival egyszer nekiláttunk egy jó nagy táblázatnak, amiben megpróbáltuk összegyűjteni az összes felmerülő feladatot és felelősséget.
A jó nagy táblázatból számomra az derült ki, hogy rengeteg olyan szerepkör van egy cégben, amit valakinek mindenképp vállalnia kell, akkor is, ha nincs olyan személy, akinek csak ez a feladata. Miközben néha terhes és káoszos, hogy ki és miért vállal magára egy-egy feladatot, épp ez ad egyfajta szabadságot és rugalmasságot a munkakörünk bővítésére, alakítására, módosítására. Így alakult, hogy Ancsa, a developer írta tavaly a leglátogatottabb blogposztjainkat. Gábor pedig fejlesztőből először PO, majd account lett. Ezekből számomra az következik, hogy amivel kordában tudom mégis tartani a feladatcunamit, az a tudatosítás, hogy ne „essek bele” üres helyekbe, vegyek magamra olyan feladatot, amit igazán nem akarok, hanem bírjam jobban a csöndet. Ha nem én szólalok meg először, megszólal más. Viszont, amit vállalok, azt vállaljam tudatosan, vállaljak érte felelősséget, vállaljam a határidőt, viseljem a konstruktív kritikát és jelezzem, ha már nem oké valami.
Persze ennél a témánál sem lehet megkerülni a hatalmi kérdéseket, hiszen nem csak érdekes, hanem kellemetlen feladatok is vannak, amiket szintén el kell végezni. Szóval ha például nőként nehezebb elkerülni, hogy kávét kelljen főzni az nem a véletlen műve. :)
Amire a blogposzt írása közben nagyon kíváncsi lettem, az az, hogy máshol, nálatok ez hogy működik? Szóval most ti jöttök, accountok, po-k, pm-ek, scrum masterek, developerek, tervezők és többiek. Nálatok hogy megy a feladatok elosztása? Van olyan feladatotok, ami meglepett titeket? Mit vállaltok be és mit utasítotok el?
Oszd meg ismerőseiddel!
