A “szívvel dolgozunk” nem üres szlogen: újra és újra megtapasztaltam, hogy mit jelent ez a mi együttműködésünkben, a látogatókhoz való hozzáállásban. Kiélesítettük a GOKVI hivatalos webhelyét.
Integral Vision

Tizenhárom éve történt, hogy megszületett a kislányom, Anna. Egy órát örülhettünk maradéktalanul világrajöttének, ennyi idő alatt kiderült, hogy nem segít az inkubátor és a lélegeztető. A Gottsegen György Kardiológiai Intézetben közölték, hogy kicsink nagyér transzpozícióban szenved, abban a különös szívbetegségben, mellyel a nagyerek szívbe való felcserélt csatlakozását jelölik. Két héten belül két ízben mentették meg az életét. Varázslat volt. Tiszta mozdulatokkal véghezvitt varázslat. Ezerszer gondoltam végig azt a napot, aztán ahogy teltek az évek, egyre távolabb került a behuzalozott piciny test, a műtétre váró orvos alakja, és a kórházi kiságy.
Egy éve történt, hogy az Integral Visiont választották ki az intézmény weboldalának megújítására. Lehetőséget kaptam arra, hogy megismerjem a varázslat mögött a csapatot. Az emlék egy újabb perspektívából bomlott ki újra, a gyógyítás misztériumához azonban nem kerültem közelebb.
A múlt héten élesítettük az intézmény hivatalos webhelyét. Előtte hónapokig zajlott a munka, melynek során több alkalommal találkoztunk az intézmény vezetőivel, kommunikációért felelős munkatársaival, és az orvosokkal. Volt, hogy két műtét között szakítottak időt ránk, de kitartottak, végigkísérték a folyamatot, és beletették a maguk részéről is azt, ami kellett ahhoz, hogy megújulhasson a webes jelenlétük. Több, mint egy tucat ember vett részt a GOKI részéről a fejlesztéshez kapcsolódó tartalmi és szervezési feladatok ellátásában.
Arra számítottam, hogy lesz vita, hogy a vezető majd eldönti, hogy megmondja majd, hogy mi a jó design, és mit hogyan csináljunk. Úgy gondoltam, hogy ott, ahol életeket mentenek, katonás rendnek kell lennie, olyan parancsuralmi viszonyoknak, ami gyors reagálásra szocializálja a csapatot.
Ezzel szemben olyan csapatmunkát tapasztaltam, amire sem állami, sem versenyszférában nem láttam korábban példát. A vezetők a csapat részeként vettek részt a megbeszéléseken, és a többiekkel való konstruktív párbeszédre alapozták az álláspontjukat. A műtőorvosok és kardiológusok a napi munka mellett hosszú szövegek kidolgozására adták a fejüket azért, hogy a páciensek és hozzátartozóik hiteles forrásból tájékozódhassanak. Két műtét között pár perc leforgása alatt átadták magukat a weboldallal kapcsolatos megbeszélésnek. Arról ment az egyeztetés, hogy “Az egészséges szív atlasza” szekciót miért kellene “Az ép szív atlasza” névvel illetni? Hogyan lehet kímélni, mégis érthető és hiteles tájékoztatást adni a gyermekükért aggódó szülőknek? Milyen formában érdemes és lehet közzétenni a kockázatokról szóló információkat? Egy-egy ilyen megbeszélésen kétség sem maradt afelől, hogy itt a szív minden aspektusa fontos. Mindenkié.
Több száz oldalnyi, többnyire fotókkal is illusztrált tartalom készült el a projekt során, melyek az intézet részlegeiről, az itt végzett beavatkozásokról, vizsgálatokról és a kezelt betegségekről adnak átfogó tájékoztatást. Ezeket a tartalmakat egytől-egyig a GOKVI-ban dolgozó orvosok írták legtöbbször éjszaka, mégis folyamatosan konzultálva egymással. Megvitatták nem csupán a szakmai szempontokat, hanem felülvizsgálták azt is, hogy az adott szöveg mennyire érthető és kifejező. A szív működéséről és betegségeiről az értelmezést segítő egyedi grafikák készültek. A webes jelenlét kialakításának szerves részét képezi a használt nyelv. A “szívvel dolgozunk” nem üres szlogen: újra és újra megtapasztaltam, hogy mit jelent ez a mi együttműködésünkben, a látogatókhoz való hozzáállásban.
Az Integral Visionben évek óta dolgozom azon, hogy közösen vállalt, világos értékrend mentén lássuk el a napi feladatainkat. Újra és újra megfogalmazom a kérdést, hogy ezt vagy azt miért csináljuk. Miért vállaljuk be a munkát, miért tartjuk fontosnak azt, amin dolgozunk?
Ahhoz fogható egyértelműséget a MIÉRT-re adott válaszban, mint ami a GOKI munkatársait összetartja, nem tudok elképzelni. A bemutatkozás oldalon négy állításban részletezték azt, ami intézményi szinten fontos:
-
Úgy kezeljük betegeinket, mint saját családtagjainkat.
-
Úgy állunk hozzá munkatársainkhoz, mint a csapattársunkhoz.
-
Elkötelezettek vagyunk a társadalom felé, amit szolgálunk.
-
Úgy bánunk az Intézettel, mint saját otthonunkkal.
Felemelő élmény egy ilyen kultúrájú szervezettel együttműködni! Örömmel tölt el, hogy lehetőségünk adódott egy kicsit is visszaadni ennek a hihetetlenül elhivatott csapatnak, és segíthettünk nekik jobban láthatóvá tenni azt az odaadást, emberséget és hozzáértést, amit napról napra nyújtanak.
A projektről bővebben itt.
Kiemelt köszönet illeti Fulmer Andit a projekt gondozásáért és a blogbejegyzésben nyújtott segítségéért!

Fotók forrás: gokvi.hu
Oszd meg ismerőseiddel!