Lé­te­zik olyan, hogy kör­nye­zet­ba­rát web­ol­dal?

Hosszú a listája azoknak a folyamatosan változó, bővülő követelményeknek és ajánlásoknak (keresőoptimalizálás, akadálymentesítés, GDPR megfelelés, stb.), amelyekre a weboldalak és online szolgáltatások fejlesztése közben érdemes, sőt bizonyos esetekben jogszabály előírta kötelesség odafigyelni. Valószínüleg már csak idő kérdése, hogy a fenti lista során természetesen jusson eszünkbe az a kifejezés is: “zöld”, azaz környezetbarát weboldal. 

De miért van erre szükség? Hogyan lehet egyáltalán egy online szolgáltatás, “zöld”?  Mi az, hogy környezetbarát webfejlesztés? 

Miért van szükség arra, hogy “zöldebb” legyen az internet?

A környezeti terhelés csökkentését - akár ellensúlyozását - célzó intézkedések a gazdaság és a mindennapi élet legtöbb területén állandó napirendi témává váltak az elmúlt években. Egyes előrejelzések szerint 2025-re az informatikai szektor számára is a fenntarthatóság kérdésköre lesz az egyik legfontosabb prioritás. 

Ez nem is annyira meglepő, hisz napról napra tapasztaljuk, hogy mindennapi tevékenységeink egyre nagyobb része helyeződik át a digitális térbe. Mindinkább okos eszközeinket használjuk vásárlásra, ügyintézésre, tanulásra, szórakozásra, tájékozódásra, kapcsolattartásra.  Az aktív internet felhasználók száma 4 milliárd fölött van. Egyes becslések szerint az okos eszközök, az internet és az ezeket támogató rendszerek felelnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 3,7%-áért. (A szám nagyjából a légi közlekedés kibocsátásával egyenlő.) Az előrejelzések szerint ez a szám 2025-ig megduplázódhat. 

A mindennapi tevékenységeink elvégzéséhez szükséges elképesztő mennyiségű adatáramlást a világon gomba mód szaporodó szerverparkok biztosítják. (Az International Data Corporation elemzése szerint 2020-ban az emberek és gépek által előállított adatmennyiség több mint 60 zettabytes azaz több mint 60 trillió gigabyte volt.). A jelenlegi működésüket és növekedésüket figyelembe véve 2025-re ezek az adatközpontok önmagukban a világ elektromos áram fogyasztásának egyötödéért, a széndioxid kibocsátás több mint 3%-ért lesznek felelősek. 2040-re a digitális adattárolás okozta károsanyag kibocsátás a 14%-ot is elérheti. 

Mitől lesz fenntartható egy weboldal?

A Fenntartható Web Manifesztum a fenntarthatóságot tágan értelmezve hat pontban foglalja össze a követendő irányelveket. Legyen az internet:

1. tiszta (megújuló energiára épülő), 
2. hatékony (a legkevesebb energiát és anyagi erőforrást felhasználó),
3. nyitott (elérhető és a felhasználó számára saját adatai felett kontrollt biztosító)
4. őszinte (nem félrevezető)
5. regeneratív (az ember és a bolygó gyarapodását támogató szolgáltatást nyújtó) 
6. rugalmas (térben és időben elérhető).

A gyakorlatban egy weboldal környezeti terhelését konkrét gyakorlati elveket követve tudjuk csökkenteni. 

Új weboldal tervezése során a legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy a felhasználók a lehető legkönnyebben találják meg az általuk keresett tartalmat, elkerülve ezzel a fölösleges oldalbetöltéseket és az ezzel járó adatforgalmat. A design, a struktúra kiválasztásakor hosszú távban szükséges gondolkodni, hogy olyan felületek jöjjenek létre, amelyek éveken keresztül sem válnak elavulttá, így elkerülhető a gyakori átalakítás, fejlesztés. Emellett a képi és videós anyagok, animációk átgondolt használata, azok méreteinek optimalizálása révén is érdemi erőforrásigény csökkentés érhető el.

A fejlesztés során már a megfelelő módszertan kiválasztása is hangsúlyos. Az agilis fejlesztés lényege, hogy kisebb (gyakran kétheti) egységekben szállítva, gyakori visszajelzésekre, a megrendelő és szállító közötti együttműködésre építve történik a teljesítés, így a fejlesztési folyamat adaptívabb, összességében költség- és erőforrás-hatékonyabb. A fejlesztés során a kód tisztasága, újrahasznosíthatósága is fontos szempont. Moduláris keretrendszerek és nyílt forráskódú megoldások használatával is szintén sokat lehet spórolni a ráfordításokon nem csak a fejlesztés, de az üzembentartás, és a továbbfejlesztések vonatkozásában is. A közösségi fejlesztésben és a moduláris építkezésben rejlő erő nagyban hozzájárul a hosszú távú, fenntartható építkezéshez. Nyílt forráskódú rendszerek használatával ez egyedi kódok akkor születnek, amikor valóban szükség van rájuk, így a ráfordítások minimalizálásával biztosíthatóak egyedi fejlesztési igények.

A performancia, így az oldal betöltési sebességének optimalizálása szintén erőforrást takarít meg, ráadásul a  felhasználói élményt is növeli. A web sztenderdek követése, a kód tisztán tartása, minimalizálása, a megfelelő cachelés (gyorsítótárazás) segítségével szintén gyorsabbá tehetjük a weboldalt, optimalizálhatjuk a szerver terhelését, gazdaságosabbá az üzemeltetést. 

Érdemes megvizsgálni honnan érkezik a működtetéshez szükséges energia és milyen hatásfokú az infrastruktúra. A 2000-es évek elején megjelent néhány tucat környezetbarát hosting szolgáltató helyett mára már exponenciális ütemben bővül a “green host”-ok száma. Ha tehetjük, válasszunk olyan szolgáltatót, amely megújuló energiát, energiatakarékos berendezéseket és szabadlevegős környezetbarát hűtésrendszert használ.

2020-ban az emberek és a gépek együttesen 64,2 zettabyte - azaz 64 trillió gigabye - adatot generáltak. 2025-ig éves szinten 23%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. Nem mindegy milyen céllal, milyen elvek mentén, milyen eszközökkel állítjuk elő és továbbítjuk ezeket az adatokat. Fontos, hogy ne csak a való életben, hanem a digitális térben is tudatosabbá váljunk a termelésben és fogyasztásban egyaránt. A fenntarthatósági elvek követése ráadásul üzleti haszonban - nagyobb láthatóságban, elégedett, visszatérő felhasználókban, alacsonyabb fejlesztési költségekben - is mérhető. A környezetbarát fejlesztői irányelvek kapcsán azt látjuk, hogy sok az átfedés olyan területekkel, amelyekre már évek óta hangsúlyt fektetünk. A felhasználó központú tervezés, az oldal betöltési sebességének növelése, keresőoptimalizálás például mind olyan területek, amelyek mérhető módon nyújtanak üzleti hasznot, jó hír, hogy ezeknek a lépéseknek a környezetre gyakorolt hatása is kimutatható. A fenntarthatósági kritériumokkal a természet és a jövőnk miatt mindenképp, de üzleti hozzáadott értéke miatt is érdemes foglalkozni.

Ha kiváncsiak vagyunk weboldalunk környezeti terhelésére, akkor jó kiindulási alap lehet az Ecograder vagy a Website Carbon Calculator oldalak lehetnek a segítségünkre. A The Green Web Foundation adatbázisában kereshetünk környezetbarát tárhelyszolgáltatót, a https://sustainablewebdesign.org/ oldalon pedig tovább tájékozódhatunk a “zöld webfejlesztés” lehetőségeiről. A fenntarthatóság biztosításánál az egyes oldalak, funkciók hatékonyságának optimalizálása ugyanakkor a jéghegy csúcsa, érdemes az alapoktól, a működési folyamatok optimalizálása és hosszú távú, stratégiai gondolkodás mentén együttműködni.