Hi­te­les for­rás vagy át­ve­rés?

2020-ban szinte mindenki az internetre költözött, pedig már 2019-ben is több, mint a magyarok felének volt például Facebook fiókja. Netezik a 8 éves gyerektől (digitális oktatás) kezdve, a dolgozókon keresztül a nagyiig mindenki. Sőt, az idősebbek egyre inkább: a statisztikák szerint ebben a korcsoportban figyelhető meg a legnagyobb növekedés.

Felelős webes cégként fontos támpontokat, segítséget nyújtani abban, hogy honnan ismerhető fel, hogy egy weboldal, amire tévedtünk megbízható-e, rendelhetünk-e az adott webshopból, vagy hitelesnek tekinthető-e az a hír, amit olvasunk, esetleg nem fázunk-e rá, ha megadjuk az adatainkat. Azok, akik a nettel együtt nőttek fel sokszor ránézésre meg tudják mondani, hogy egy weboldal inkább megbízhatónak tűnik-e, vagy valami csalás / átverés rejlik mögötte. De mire figyelünk?

Weboldal minősége

Ebbe sok minden beletartozik, de én személy szerint figyelem azt, hogy egy weboldal mennyire tűnik újnak, a megjelenése mennyire elavult, például a böngésző közepére, egy téglalapba vannak-e zárva a tartalmak (helló 2000-es évek), vagy ha mobilról nézem egyáltalán működik-e úgy az oldal. De a színválasztás is lehet árulkodó, illetve jellemző, hogy a modern oldalakon általában sok, jó minőségű fotót láthatunk.

Nekem gyanús az is, ha hibát találok az oldalon - valamelyik link nem működik, vagy hibára fut - talán ez az oldal már elavult és csak itt felejtették? Nem tartja karban már senki?

Amit még érdemes lehet ellenőrizni (főleg, ha a google keresőből, vagy Facebookról kattintunk), hogy a weboldal címe, az URL micsoda - itt kiderülhet olyan turpisság, hogy mi valójában egy, az eredetihez hasonló, ám rossz szándékú oldalra kerültünk, mert a weboldal címe nem az, mint amire számítottunk.

Tartalom

A tartalomnál több fontos dolgot is figyelek, például a címeket. Ha a címből nem derül ki semmi, vagy épp ellenkezőleg nagyon kattintás vadász (pl. Amikor a lány kinyitotta a sütőjét mindenki megdöbbent, mert …), akkor érdemes gyanakodni. Íme egy régebbi Index-es összeállítás a kattintásvadász címekről - ez nem jelenti azt, hogy ezek hamis hírek, de jó figyelni ezeket, mert például a Facebookon terjedő vírusok jó része egy fura kép és egy ilyen cím, aztán kettőt kattintunk és már el is küldtük minden ismerősünknek a vírust.

A címek után jöhet a tartalom: korrekt magyar szöveget olvashatunk, vagy egy google fordítás hunglish eredménye? Ha olyan érzésünk van mintha a szerző nem tudna magyarul, akkor kezdhetünk gyanakodni: ez bizony nem megbízható.

Egy nagyon jó összeállítás és komoly segítség a tájékozódásban az Urbanlegends.hu oldal, és például tőlük ez a cikk, amiben tematikusan csoportosítva listáznak jópár megbízhatatlan weboldalt.

A tartalom vizsgálatakor fontos még megnézni, hogy beazonosíthatóak-e a tartalom szerzői. Fórumoknál, kommenteknél persze sokaknak egyértelmű, hogy ezek magánemberek véleményei, gondolatai. De könnyen lehet, hogy valaki egy egész blogot vagy weboldalt létrehoz, ahol ugyanígy a saját gondolatait írja le, ami ettől nem válik semmivel sem hitelesebbé, mintha a gyakorikerdesek.hu egyik felhasználójának hozzászólása lenne. 

Érdemes figyelni, hogy a tartalmakhoz tartozik-e forrás, és ha igen, akkor mi az a forrás? Például egy tudományos kutatás? Vagy a Magyar Távirati Iroda (az MTI)? Esetleg egy másik weboldal, ahol szintén nem találunk semmilyen megbízhatóságra utaló jelet?

Reklámok

A reklámokat már a Google keresésnél is megtalálhatjuk, az első néhány találat sok keresőszóra nem a “legjobb” találat, hanem reklám. Az, hogy valami egy reklám, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy nem megbízható (mert megbízható cégek is reklámozzák magukat), de könnyen lehet, hogy nem pont az, amit mi kerestünk. 

A weboldalakon lévő reklámok is lehetnek árulkodóak - egy komoly portál figyel rá, hogy a hirdetései is rendben legyenek és két politikai, vagy gazdasági elemzés között ne a körömgomba elleni szer reklámja villogjon.

Webshopok

Az internetes vásárlás egyre inkább terjed, így valószínűleg az internetes csalók száma is növekszik. Mindenki olyan cégtől akar vásárolni, ami megbízható és a pénzünkért azt kapjuk, amire vártunk. Mire figyeljünk?

Legyen ÁSZF az oldalon. Ez azért fontos, mert itt írják le, hogy mit vállalnak és mit várnak el, mi a cég pontos neve, amitől rendelünk, milyen garanciát vállalnak, akár azt is, hogy hogyan szállítanak.

Jó, ha van telefonszám, cím, esetleg chat a honlapon, azaz van működő ügyfélszolgálat, ahol érdeklődhetünk, ha például csúszik a szállítás.

Ha bankkártyával lehet fizetni, valamelyik ismert bank oldalán keresztül az is egy jó jel, hiszen a bankok valamennyire ellenőrzik a webes boltokat (például a létezésüket).

Ha nagyon alaposak vagyunk és meg akarunk bizonyosodni róla, hogy létező helyre utalunk, akkor minden magyar cég név, vagy adószám alapján megtalálható az https://www.e-cegjegyzek.hu/ oldalon és azt is ellenőrizhetjük, hogy az adott vállalkozás nem áll-e például csődeljárás alatt.

Lehetőleg legyenek valós értékelések a forgalmazott termékekről (szolgáltatásokról) - vagyis élő emberek ezt már megvették és elégedettek voltak vele, esetleg leírták, hogy néhány napot csúszott a szállítás, vagy hangos volt a szomszéd a hotelben. A véleményeket nyilván nem kell készpénznek venni, de jó jel, ha vannak. Ha az adott vállalkozást a google-ön keresztül, vagy más portálon értékelik (pl. Tripadvisor, Trustpilot, Clutch), akkor a cég nem tudja moderálni a véleményeket, tehát biztosan nem kozmetikázott szövegeket olvasunk.

Ha mégis csalás, vagy átverés áldozatai lettünk, akkor fordulhatunk a rendőrséghez, vagy a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz. Utóbbi szervezet régóta folytat küzdelmet az internetes csalók ellen, érdemes lehet a honlapjukon tájékozódni, rákereshetünk gyanús webáruházakra is, vagy panaszt is bejelenthetünk. Bár most már a hatóság oldala betagozódott a kormányoldalak közé, régebbi változatát még az Integral Vision készítette.